Értékmérő tulajdonságok
A használati érték, a tisztasági százalék és a csírázási százalék alapján azt mutatja meg, hogy a vetőmagtételnek hány tömegszázaléka az értékes rész. A minősítéshez ezen tulajdonságok laboratóriumi vizsgálatát kötelezően el kell végezni törvényben előírt mennyiségű minta alapján.70%-nál alacsonyabb tisztaságú, illetve karantén gyom (pl. aranka, maszlag) magját tartalmazó vetőmagtétel nem kerülhet forgalomba.
Vizsgálják a magvak csírázóképességét és csírázási erélyét is, megszámolják a szabványban meghatározott laboratóriumi körülmények között, meghatározott idő alatt fejlődött csíranövényeket. A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%. ... Felhasználásig száraz, hűvös körülményeket tartani, A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. A gyorsabban csírázó magból kelő csíranövény kezdeti fejlődése is jobb, így a palántakori betegségek kialakulásának esélye kicsi.
Egészségi állapot
megvizsgálják a magvak , színét, szagát,nedvességtartalmat, az esetleges károsítók (pl. babzsizsik) jelenlétét. Több gombabetegség a vetőmaggal terjed, ezért fontos a fertőzött vetőmagtétel kiszűrése is. A zöldségnövények magja 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot. A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján három minőségi osztályba sorolják: I. osztályú, II. osztályú, illetve “csak külön engedéllyel hozható forgalom
A házikerti vetőmagok tasakjain a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezen kívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban, vagy szemszámban), a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmag tétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami a fémzárolás után 2 év. Az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében. A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdobozban, vagy befőttes üvegben, 10-12 fokon tarthatók el csekély minőségromlással a következő idényig.
Pap Edina

Előzmény

Válasz

Amit a vetőmagról tudni kell
... Manapság az úgynevezett profi vetőmagokat külföldi, elsősorban holland és dán cégek nyújtják, amelyek néhány fajból nálunk is termeltetnek vetőmagot (pl. zöldborsó, csemegekukorica). A magyar zöldségfajták java része a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevéhez fűződik. Sok régi, jó nevű, magyar fajta kiszorult az intenzív termesztésből, a nemesítő cégek ugyanis mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajták károsítókkal szembeni ellenálló-képességre (rezisztencia), illetve tűrőképességére (tolerancia).
Fémzárolás és minősítés
... Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A fajta- és vetőmag minősítést az OMMI végzi. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét, és biztonságot ad a termelőnek is.Ezért nagyon fontos, hogy minden szeme kicsírázzon, és egészséges növény fejlődjön belőle. Bár néhány jól bevált, konstans fajtából saját használatra magot fognak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos.

Előzmény

Válasz

http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb&category_id=16

A növények ivaros és ivartalan szaporításával kapcsolatos alapfogalmak, módszerek, ötletek és eszközök.

Amit a vetőmagról tudni kell
A mag egy olyan különleges növényi rész, amely állandóan és önállóan képes új generációk létrehozására. Génjeibe óriási információtömeg van belesűrítve, amely a belőle fejlődő növény legapróbb tulajdonságait is tartalmazza. A vetőmag azonban még ennél is több! Különös gonddal megtermelt, vetésre előkészített faj- és fajtatiszta, minősített mag, amely megfelelő fajtatulajdonságokkal és értékmérő tulajdonságokkal bír.

Ivartalan szaporítási módok I. : A dugványozás
Sorozatot indítunk a növények ivartalan szaporításáról, amelyben részletesen megismerkedhetnek a különböző szaporítási módokról, és az egyes növényfajok esetében legsikeresebben alkalmazható módszerekről. Ez alkalommal a dugványozással foglalkozunk részletesen.

Ivartalan szaporítási módok II. : Bujtás és tőosztás
Az ivartalan szaporítási módokkal foglalkozó sorozatunk második részében a bujtás különböző módozatairól olvashatnak, illetve a tőosztás szakszerű technikáját is elsajátíthatják.

Ivartalan szaporítási módok III. : Sarj, indanövény, hagyma, gumó
Az ivartalan szaporítási módokkal foglalkozó sorozatunk harmadik részében a sarjat képző, illetve módosult föld alatti hajtással rendelkező növények szaporításával foglalkozunk.

Ivartalan szaporítási módok IV.: Az alvószemzés
Törzses gyümölcsfáink alvószemzését a nyár második felében, július közepétől szeptember közepéig végezhetjük el nagy biztonsággal. A szemzés csak a következő év tavaszán hajt ki, addig – ahogy a neve is sugallja – „alszik”.

Oltófogóval könnyebb az oltás
Aki már kipróbálta, az elmondhatja, hogy az oltás nem könnyű művelet. Nagy gyakorlottságot igényel, és az eredmény nem mindig sikeres, sőt helyrehozhatatlan hibákat ejthetünk. Elsősorban a házikertekben esetenként oltó kertészkedők munkáját könnyíti meg a Plesa-2 típusú kézi oltófogó.

Gyümölcsfák átoltása
Az első tavaszi napsugarakkal a kertészkedők is kimerészkednek a kertbe. Elérkezett a kerti szezon, az újrakezdés ideje, amikor néhány újítást is szeretnénk végrehajtani a kertben. Például új gyümölcsfajtákat szeretnénk, de úgy, hogy a régi, egészséges, megszokott fa is megmaradjon. Nos, erre alkalmas az átoltás, aminek az alanynak használt fa nedvkeringésének beindulásakor van itt az ideje.

Kedves Klubtársak, ezekről a feladatokról próbálunk ide részletes anyagot gyűjteni Egyedné Margóval és a Ti segítségetekkel, javaslataitokkal. Margit

Válasz